Rab
Rab Sziget az Adriai Tenger északi részén helyezkedik el a Kvarneri Szigetcsoport részeként. Rab város mellett a szigeten még 7 helység található: Lopar, Barbat, Banjol, Palit, Kampor, Mundanije és Supetarska Draga. Rab-szigeten megközelítőleg 9 000 lakos él. A helybéliek több mint 120 éve foglalkoznak a szervezett idegenforgalommal, de az azt kísérő tevékenységekkel is (halászat, állattenyésztés, olajtermesztés, borászat, hajógyártás…). Az idegenforgalom fejlődését a szigeten elsősorban a mediterrán klíma tette lehetővé, melynek fő ismertetőjegye a meleg nyár és az enyhe tél. A napos órák száma átlagosan 2 497 órát tesz ki évente. A levegő átlaghőmérséklete nyáron 26 ºC, míg a tenger átlaghőmérséklete májustól októberig több mint 23 ºC tesz ki.
Rab
Rab városát emlegetve sokakban elsősorban bizonyosan a négy ismert rab-szigeti harangtorony képe, valamint a város, mint egy négyárbocos hajó képe, sejlik fel. Ezek: a Boldogságos Szűz Mária Mennybemenetele templom – a katedrális harangtornya, Szent János evangélista templomának harangtornya (mely a templom maradványai mellett helyezkedik el), a Szent András Apostol templom harangtornya, valamint a Szent Jusztina templom harangtornya.
A sziget és a város viharos és dicsőséges történelme gazdag kulturális és történelmi örökséget hagyott, mely a szakrális és egyéb építményekben, a kulturális örökségben, régészeti leletekben, valamint a hagyományokban és szokásokban tükröződik. A régmúlt idők szelleme még érezhető a Rab utcáin megtett séták alkalmával. A nyári hónapokban az utcákat és tereket elözönlik a turisták és az ajándékárusok.
Kampor irányában, a Szent Eufémia öböl aljánál helyezkedik el a Szent Bernát ferences rendi kolostor két templommal (szt. Eufémia és szt. Bernát) és a múzeummal melyben régi képek, értékes régi könyvek, egyházi műtárgyak, néprajzi gyűjtemény és numizmatikai gyűjtemény találhatók.
Rab-sziget védőszentje Szent Kristóf, akinek a közbenjárására a legenda szerint a sziget néhányszor megmenekült a támadóktól. A szent koponyájának 12. századi ereklyetartóját (láda) a rab-szigeti katedrális Szakrális Gyűjteményében őrzik.
Az egyik a nagyobb kulturális rendezvények közül a „Rabi fjera“ melyet minden évben több tízezer turista látogat meg. A Fjera ideje alatt (július 25. és 27. között) Rab város utcái színpaddá válnak, melyen a színészek középkori jelmezben mutatják be a régi tudásokat és foglalkozásokat. Az utolsó estét nagy vitézi játékokkal zárják a Szent Kristóf téren, ahol a rabi számszeríjászok versenyeznek számszeríjjal való célba lövésben, bemutatván ügyességüket, precíz látásukat és biztos kezüket. A rabi számszeríjászok többször is fellépnek a szezon folyamán.
Rab számos díjat nyert, melyek közül kiemelkednek az alábbiak: 2004. Rab a legjobb idegenforgalmi célállomás Horvátországban, 2005. az idegenforgalom ezüstérmese, valamint az „Európa Ezüst Virága“ díj nyertese, mint az egyik legrendezettebb és legkeresettebb európai célállomás általában. A rab-szigeti lakosok különösen büszkék a Kék Zászlóikra.
